A kerti kapor (Anethum graveolens) az ernyősvirágúak családjába (Apiaceae) tartozó egynyári (Th) fűszernövény. Szára 40-150 cm magasra nőhet meg. Lomblevelei szárnyaltak, vékonyak, fonalszerűek, míg alsó levelei nyelesek. Sárga színű ernyő virágzatai májustól júliusig nyílnak.  

A gyógyászat is felhasználja a hajtását (Anethi fructus) és a termését (Anethi fructus). Fő hatóanyaga az illóolaja. Farmakológiai hatás: gyomorerősítő, vizelethajtó, nyugtató, antibakteriális, csökkenti a vércukor- szintet, nyálkaoldó és köhögéscsillapító. Várandós állapotban tilos alkalmazni, szoptatós anyák pedig csak kis mennyiségben fogyaszthatják.

Őshazája a Földközi-tenger partvidéke, ahol elvadult formában is megtalálható. Európába a római légiósok hozhatták magukkal. Hazánkban elsősorban Békés megyében termesztik. Meleg- és vízigényes, főleg a szárba indulás és a virágzás időszakában. Mivel tenyészideje rövid, termeszthetjük másodvetésben gabona után is. Vetésének optimális ideje március vége-április eleje. Fűszer célú termesztésnél a betakarítás 25-40 cm-es magasság elérésekor esedékes.

A középkorban a boszorkányok elleni védelemre használták. Az ókorban és a középkorban többfelé is tettek kaprot a bejárati ajtók fölé és csecsemők mellé a bölcsőbe, hogy távol tartsák vele a gonosz szellemeket. Úgy vélték, ha a boszorkányokat kapormag teával itatták meg, azok elvesztették bűverejüket. A görögök a gazdaság és a jószerencse jelképének tartották a növényt. 

Fűszerezhetünk vele halakat, csirke- és bárány húsokat, paradicsomos-krumplis ételeket, különböző mártásokat, salátákat és savanyúságokat.

A 2001-2002-es évben 400-500 hektáron termesztették az országban, ezzel a kapor volt a 8. legnagyobb területen termesztett gyógy-és illóolajos növényfaj Magyarországon. A betakarított területekről összesen 350-500 tonna hajtást takarítottak be.