A kerti majoránna (Majorana hortensis) egyéves, lágyszárú (Th- ezt az életforma megjelölésére használjuk fűszernövény, az ajakosok családjába (Lamiaceae) tartozik. Négyszögletes szára 25-50 cm magasra nő meg, sokszor elágazik. A fiatal hajtások szürkészöld színűek, az idősek pirosas barnák, kopaszodóak. A levelek nyele rövid, alakjuk tojásdad, szélük ép, szőrözöttek. A virágzatai összetett álfüzérek, amelyeket kicsi fehér vagy halvány rózsaszín virágok alkotnak.

Termése a családra jellemző makkocska termés, mint például a levendulának, a citromfűnek és a kakukkfűnek is. 

Szárított virágos, leveles hajtását (Majoranae herba) a gyógyászat is felhasználja, fő hatóanyagai az illóolajok, a cseranyagok és a keserűanyagok. Farmakológiai hatás: szélhajtó, gyulladáscsökkentő, alkalmazzák emésztést javító teákban és reumás panaszokat enyhítő krémekben is. Felhasználja a fűszer- és az illatszeripar is az illóolajtartalma miatt.

A növény eredeti termőhelyein (Délnyugat-Ázsia és Észak-Afrika) évelő növény, hazánkba a XVI. században jutott el, feltehetően a törökök hozták magukkal.

Szintén használták az olaját fürdés utáni ápolószernek a hajukra és a homlokukra. Európába a majoránna a középkorban jutott el, és hamarosan nagy népszerűségre tett szert; virágcsokorba kötötték, illatos zacskókba, párnákba (potpourri) és kézmosó vízbe rakták, levelével tölgyfa bútorokat dörzsöltek be, hogy illatosak és fényesek legyenek.

Azt tartották, ha a tejes kancsók mellé teszik a majoránnaágat, akkor az nem fog megsavanyodni.Meleg- és fényigényes, így hazánk éghajlati adottságai miatt elsősorban a Dél-alföldön és Tolna megyében termesztik. Hideg- és fagyérzékeny, csapadékigénye 600-650 mm.

Termesztése során a legjobb elővetemények számára a kapás növények, amelyek, ahogy nevük is utal rá, folyamatos kapálást igényelnek a talaj gyommentesen tartásához és a porhanyós talajszerkezet fenntartása miatt (pl. burgonya, cukorrépa) . Tápanyagigényes, sok káliumot és nitrogént igényel a megfelelő fejlődéshez, legjobbak számára a tápdús, gyorsan felmelegedő és jó vízgazdálkodású talajok.

A helyrevetés (a magok előre elkészített magágyba szórásának) optimális ideje március, a sorok közti távolság 40-48 cm, vetés után a talajt hengerezni kell, hogy szerkezete megfelelően tömör legyen az optimális csírázáshoz. Ápolása során sort kell keríteni többszöri talajművelésre a gyomosodás elkerülése miatt és a csapadékpótló öntözésre. Egy évben kétszer takarítják be leveleit, először az első virágok nyílásakor, másodszor szeptember végén, de mindenképpen még a fagyok előtt. A levágott leveleket megszárítják, összemorzsolják, és tisztítják.   

Fűszerként kiválóan alkalmas levesek és főzelékek (főleg krumpli, bab és gomba), mártások, húsételek és húskészítmények (pl. kolbász, hurka, májasok, pástétomok) ízesítésére, mivel tompítja vagy elnyomja a húsok jellegzetes mellékízét.

Aromája frissen jobb, mint szárítva, ezért ha tehetjük, használjunk mindig friss leveleket. Konyhaablakban, gangon vagy kiskertben nagyon könnyen nevelhető, és semmilyen szárított, bolti fűszer nem pótolja az élményt, mikor a kezünkben morzsolunk szét néhány magunk által nevelt levelet. A mediterrán konyha előszeretettel alkalmazza, íze jól harmonizál a bazsalikommal és a kakukkfűvel.  

Az ókori Görögországban Aphrodité növényének tartották, a boldogság szimbóluma volt. Régen úgy tartották, hogy a kelengye közé tett majoránna levél a lányoknak szép házasságot hoz, a már megházasodott asszonyok pedig a férjüknek főzött finom majoránnás étellel tehették boldogabbá házasságukat. 

A 2001-2002-es évben a majoránna volt Magyarországon a 12. legnagyobb területen termesztett gyógy- és illóolajos növényfaj. 50-100 ha (0,5-1 km2, ez hozzávetőlegesen a Margit-sziget területének felek meg) volt a termőterülete, amelyről 60-120 t levelet/hajtást takarítottak be, ez nagyjából egy megtermett kékbálna tömege.