A kávé készítése során a frissen darált, tömörített kávépogácsán a kávégép meleg vizet présel át nagy nyomással, így préseli ki a kávéból annak illat- és íz anyagait.  

Ennek az eredménye az olasz feketekávé, amelynek tetején 2-4 mm vastag sokáig sűrűn megmaradó krém (crema) található. Az a kávét, amely az eszpresszónál rövidebb, ristretto-nak; azt, amelyik ennél hosszabb, lungo-nak nevezik, és ezeket használják fel különböző kávék, például a capuccino vagy kár a latte machiato elkészítéséhez.

Egy hagyományosan elkészített eszpresszó nagyjából 53 mg koffeint tartalmaz, összehasonlításképp egy erőteljesebb tea 75 -100 mg közötti értékkel rendelkezik. Mértékkel fogyasztva jó hatással van a szervezetre. A koffein meggátolja a koleszterin romboló hatását, az úgynevezett vér-agy gát ugyanis megakadályozza, hogy a vérrel ártalmas kórokozók jussanak agyunkba. A koleszterin ártó hatása erre a gátra is kiterjed, ám a koffein mindezt meggátolhatja. Számos tanulmány értekezik arról, hogy megfelelő mennyiségű koffein fogyasztásával nem csak az enyhébb emlékezési zavarokat akadályozhatjuk meg, hanem jó hatással van az idegrendszerre is, bizonyos esetekben az Alzheimer-kórt is elkerülhetjük. 

Ahogy bármi másnak is, amiről az emberek hajlandóak társalogni komoly dolgok helyett, a kávénak is komoly kultúrtörténete van. Az olasz kávé mellett szinte minden ország, amelynek kapcsolata volt a törökökkel vagy a gyarmatokkal, rendelkezik kávéházi kultúrával, komoly szokásokkal azt illetően, hogy milyen is a jó kávé. Létezett a pesti, bécsi, párizsi feketekávé is, saját szokásokkal és elvárásokkal, és igazi művész beállítottságú, rendkívül sértődékeny baristákkal (kávépincér), akik elkészítették. 

Az olasz kávé kultúra igazi elterjedéséhez hozzájárultunk bizonyos szinten mi is. Az első gépet, amely eszpresszó főzősére volt alkalmas, egy magyar származású üzletember, Francesco Illy (születéskori nevén Illy Ferenc) találta fel. Találmányát 1935-ben védette le. Ez a fajta „kávégép” gyorsan, különösebb vesződség, égési sérülések, és az értékes kávé pazarlása nélkül tudott nagyszerű ízű, erőteljes feketét készíteni, még rossz minőségű alapanyagokból is, ami hozzájárult, hogy sztenderd legyen a vendéglátásban. 

Hogy lássuk, hogy az olaszok mennyire komolyan veszik a kávézást, az Italian Espresso National Institute szerint egy eszpresszónak a következő paramétereknek kell megfelelnie: 

•          A kávé tömege 7+-0,5 g lehet,
•          A víz hőmérséklete 88+-2°C,
•          A csészében lévő hőmérséklete 67+-3°C lehet,
•          A víz nyomása 9+-1 bar,
•          A víz szivárgási ideje 25+-5 másodperc,
•          A csészében lévő kávé 25+-2,5 ml lehet. 

Az intézet nem szabta meg, hogy milyen fajta kávéból vagy milyen pörkölési eljárással kell készülnie, ez mindenhol a vidékre jellemző.

Az eszpresszó tetején lévő crema rengeteg mindent elárulhat az italról. Ha a színe túl sötét, akkor a kávénk „elégett”. A nagyon rutinos olaszok már a sötétség mértékéből meg tudják állítólag állapítani, hogy a pörkölés volt túl erős, vagy az kávén átfolyó víz volt melegebb a szükségesnél. Ha a cream túl vékony, az a darált kávé nem megfelelő tömörítése miatt van. Ha a hab gyorsan összeesik, akkor a kávénk nem elég aromás, mert a víz túl gyorsan átfolyt a kávépogácsán. 

A kávéfőzés a háború utáni években átalakult Magyarországon. Eltűnt a Pesti feketekávé, amelynek háború utáni minőségéről elterjedt a vicc, hogy mi a legjobb és a legrosszabb dolog benne: a legrosszabb hogy nincs benne kávé, a legjobb hogy nincs benne a pótkávé. A kérdés, hogy mitől fekete?

A rendszerváltáshoz közeledve, a vendéglátóhelyeken az automata, bárki által használható gépek terjedtek el, melyek stabilan azonos ízű kávét voltak képesek adni, melynek persze csekély köze volt az eszpresszó, de a név megmaradt a kollektív tudatban, és nem érdemes ma már vendéglátóhelyet nyitni kávégép nélkül. 

Manapság, sokkal könnyebb helyzetben vagyunk, mint az ominózus fekete kávés vicc önsajnáló kitalálói. Még a köztereken is találni olyan automatákat, melyek frissen darált kávét kínálnak, és ha különlegességre vágynánk, válogathatunk a legjobb kávéházak között: kezdésnek kóstoljuk végig a Cafe Frei, a California Coffe Company, a Costa, vagy a Starbucks kínálatát. Ha még mélyebbre süllyednénk az élvezetekben, rendkívüli még az Olasz kultúra házában kapható kávé, és az ELTE bölcsészkarával szemközti Fekete is. 

És végezetül egy igazán egyszerű, mégis különleges recept: Kardamomos habos kávé. Teljesen szokványos módon lefőzünk egy adag kávét. Majd fogunk 2 szem kardamommagot, ezeket hosszában felhasítjuk, és a magokat belekeverjük az eszpresszónkba. 

Ez után tetszés szerint tehetünk rá tejszínhabot, megszórhatjuk fahéjjal vagy kakaóval. Egy kellemes hétvégi reggelinél igazán jól megy egy friss croissant-hoz.