Közületek is biztos sokan szeretik a tejeskávét, én személy szerint rajongok érte, minden napot ezzel kezdek, ha tehetem. Persze nem zavarnak azok a barbárok sem, akik feketén isszák az eszpresszót, cukor és tej nélkül, de mindazok, akik a lazább, könnyebb kávékat kedvelik, előszeretettel élvezik a tejeskávét, a nap bármely szakaszában, akár többször is.

Abban is biztos vagyok, hogy sokan nem igazán tudják, hogy a kávézók itallapjain miben térnek el egymástól a különböző italok, amelyekről belül szentül meg vagyunk győződve, hogy kitaláltabbak, mint az IKEA elnevezései, de mikor rendelünk, tettetjük, hogy ismerjük a különbségek a Latte és a Machiatto között, bízva abban, hogy a pincér végül valamiféle tejes kávéval tér vissza.

A kerti kapor (Anethum graveolens) az ernyősvirágúak családjába (Apiaceae) tartozó egynyári (Th) fűszernövény. Szára 40-150 cm magasra nőhet meg. Lomblevelei szárnyaltak, vékonyak, fonalszerűek, míg alsó levelei nyelesek. Sárga színű ernyő virágzatai májustól júliusig nyílnak.  

A gyógyászat is felhasználja a hajtását (Anethi fructus) és a termését (Anethi fructus). Fő hatóanyaga az illóolaja. Farmakológiai hatás: gyomorerősítő, vizelethajtó, nyugtató, antibakteriális, csökkenti a vércukor- szintet, nyálkaoldó és köhögéscsillapító. Várandós állapotban tilos alkalmazni, szoptatós anyák pedig csak kis mennyiségben fogyaszthatják.

Az ánizs (Pimpinella anisum) az ernyős virágzatúak családjába (Apiaceae) tartozó egyéves, lágyszárú (Th) növény. Szára 30-50 cm magasra nő meg, finoman barázdált és szőrözött. Leveleire a heterofilia jellemző, azaz máshogy néznek ki az alsó és a felső levelei.  A szár alján elhelyezkedő levelek szíves-kerekded alakúak, a középsők összetettek és szeldeltek, a felsők pedig sallangosak. Apró, fehér virágokból álló ernyő virágzatai júliusban nyílnak, termését augusztus-szeptemberben érik be.

A levendula (Lavandula angustifolia és Lavandula x intermedia) a Földközi-tenger partvidékéről származó, az ajakosok (Lamiaceae) családjába tartozó évelő félcserje (N). A több éves növények félgömb alakú bokrot hoznak létre, amely télen sem fagy ki. Lilás virágai a 20-40 cm magas, el nem ágazó szárain jelennek meg. Virágzatai hengeres álfüzérek, amelyeket zigomorf virágok alkotnak.

A közönséges szurokfű (Origanum vulgare) az ajakosok családjába (Lamiaceae) tartozó félcserje jellegű évelő növény (H-Ch). Gyökere a talaj alatt folyamatosan terjed, így a növény a felszín felett gyökérsarjakról könnyen tud terjeszkedni. Szára 30-80 cm magasra nő meg, gazdagon elágazik, mirigyszőrökkel borított. Levelei keresztben átellenesen állnak, tojásdadok, szőrözöttek, jól láthatóak rajtuk az illóolajjal telt mirigyek. Rovar beporzású virágai a levelek hónaljában helyezkednek el, bíbor-rózsaszín színűek, nyílásuk július és szeptember között történik.

A jeges kávé elnevezés mindenhol egy kicsit mást jelent. Nálunk ez az ital általában a vanília fagylaltos kávét jelenti tejszínhabbal, amit általában (véleményem szerint) rettenetesen magas áron szürcsölhetünk.

A csipkebogyó a vadrózsa (Rosa canina) áltermése, amelyet sokan ismernek.  A cserje 1-3 m magasra nő meg, ágain tüskék találhatóak. Levelei rózsára emlékeztetőek, páratlanul szárnyasan összetettek és fogazott szélűek. Maga a csipkebogyó, ami számunkra értékes, az asztmagtermésekből (kis szőrös magok a piros húsban) és az azokat körbevevő elhúsosodott vacokból (a piros hús) áll.

A kerti kakukkfű (Thymus vulgaris) az ajakosok családjába (Lamiaceae) tartozó fásodó szárú, évelő félcserje (Ch), gyökere fásodó. Szára felálló, 20-50 cm magasra nő, alul szintén fásodó, hajtásai 10-25 cm hosszúak. Levelei enyhén szőrözöttek, alakjuk lándzsás, a levelek széle ép, a levéllemez mindkét oldalán illóolajmirigyek találhatóak. Virágai összetett álfüzér virágzatot alkotnak, amelyek május és június között virágoznak.

A frappé a görögök kedvelt itala, amely hazánkban nem igazán terjedt el, mi inkább jegeskávét iszunk. Hogy a kettő között mi a különbség? Főleg a vanília fagyi és a felhasznált kávé. A frappé szó a francia frapper szóból ered, jelentése siker.  

Ennek a nyári italnak az alapja nem az eszpresszó, hanem instant kávéporból készül tejporral és cukorral. A hidegen összemixelt hosszúkávét végül egy jéggel telt hosszú pohárba töltik.

A hársak lombhullató, terebélyes koronájú fák (MM). Leveleik nyelesek, aszimmetrikusak, a szélük fűrészes. Sárgás-fehéres virágzatuk mellett mindig találhatunk 1 fátyolos murvalevelet. A növény latin nevét (Tilia) a görög szárny szóból kapta, mivel virágzati fellevelei szárnyakra hasonlítanak.  Virágok gyűjtésére alkalmas a kislevelű-, a közönséges- és a nagylevelű hárs. Az ezüsthárs virága nem alkalmas teafőzésre, mivel a rajta lévő csillagszőrök irritálják a nyelőcsövet és allergiás reakciót válthatnak ki.

A kislevelű hárs (Tilia cordata) levelének fonákján az erek mentén rozsdavörös szőrképleteket találunk, ennek a fajnak a legkésőbbi a virágzása. A közönséges hárs (Tilia europaea) levél fonákján fehér szőrök bújna meg az érzugokban. A nagylevelű hárs (Tilia phlatyphyllos) levelei élénkzöld színűek és (nevéhez hűen) a fajok közül a legnagyobb méretűek, virágai már június elején is nyílhatnak.